November 4-én ünnepli 15 éves fennállását az Iron Maidnem zenekar. Nem kisebb bandák álltak össze erre a kivételes eseményre felvezetésként, mint az Exit, Lady Macbeth, Chronology. A jelenről, a múltról és a jövőről kérdeztem Cserfalvi „Töfi” Zoltánt a zenekar gitárosát.

Riana: Először is szeretnék gratulálni az elmúlt 15 évhez. Elég szép teljesítmény, főleg egy Tribute banda esetében. Le tudnátok írni 5 mondatban az elmúlt 15 évet?:)

Töfi: Nem könnyű kérés, de megpróbálom!:) 1996-ban kerestem meg Miskát, hogy csináljunk egy olyan csapatot, amivel kizárólag gyermekkori nagy kedvencünk, az Iron Maiden dalait játsszuk. Eleinte kisebb klubokban léptünk fel és 2001-ben jutottunk el oda, hogy a nagyobb fesztiválokra is meghívást kaptunk. Ezután sok-sok koncert következett, majd 2006-ban a 10 éves koncertünkkel kapcsolatban nagy feladatra vállalkoztunk, ugyanis sétáló Eddie-t és látványos díszletet csináltattunk magunknak. Ezután már egyre gyakrabban hívtak minket külföldre is, így mára több száz buli van mögöttünk, 10 országban. Az eddigi legnagyobb fellépésünk Belgrádban volt, ahol 10-12000 embernek nyomhattunk egy felejthetetlen bulit.

Riana: Volt pár tagcserétek az elmúlt 15 év alatt. Ez a felállás mióta van? Összeszoktatok már?

Töfi: Miska, Béla és én alapító tagok vagyunk. Kiss Zoli már 8 éve énekel nálunk, Krisztán pedig 3 évvel ezelőtt került a csapatba. Szóval igen, mondhatjuk, hogy ez egy nagyon jól összeszokott csapat.

Riana: Mi kell egy jó Tribute banda életben tartásához? Sok-sok kitartás, minél jobb eredetiség?

Töfi: Kitartás biztosan kell, mint minden zenekarhoz, vagy bármilyen komolyabb célhoz, amit el akar érni az ember. Meg hát azt hiszem ehhez kicsit őrültnek is kell lenni, amit mi csinálunk. :) Arra gondolok, hogy nem csak egyszerűen egy koncertező csapat vagyunk, hanem rengeteg energiát ölünk abba, hogy olyan minőségi kiadványaink legyenek, mint a 10 Wasted Years című lemezünk, vagy a most megjelenő koncert DVD-nk. De mondhatnám a jövőre elkészülő szimfonikus átiratokat tartalmazó anyagunkat is, amit majd élőben is el szeretnénk játszani a MÜPÁ-ban.
Hasonlóan egyedi dolog volt amikor a 10 éves bulinkon végigjátszottuk az öt klasszikus Maiden lemezt teljes egészében. Ezekre végülis mondhatjuk, hogy eredeti dolgok, hiszen más tribute csapattól ritkán látni ilyesmit, de sosem szabad elfelejteni, hogy akkor is csak egy másolat vagyunk. Bár sokak szerint annak viszont nagyon jó! :) Legalábbis gyakran írják rólunk, hogy az összes tribute zenekar közül a mi játékunk áll a legközelebb a Maidenhez. Azt hiszem, ennél nagyobb megtiszteltetés nem érhet egy tribute zenekart.

Riana: Egyre többet játszatok külföldön, már csak úgy jönnek a felkérések? Ez az elmúlt 15 év érdeme? Az ottani közönségnek mennyire tetszik, amit csináltok?

Töfi: Egy részük valóban csak úgy jön magától, de vannak külföldi koncertszervezőink is, akik kézben tartják ezeket a dolgokat. Valószínűleg a teljes 15 éves múltunk érdeme is ez. A külföldi bulikból a horvát koncertek szoktak a legjobbak lenni. Ott igazán őrült közönség van, bár igazából ugyanez Szerbiáról is elmondható. Idén játszottunk először Belgiumban, ahol szintén nagyon kedves fogadtatásban volt részünk. A németek is szeretnek lejárni a koncertjeinkre, de ők egy nyugisabb közönség és általában csak a koncertre végére lendülnek bele. Akkor viszont nem akarnak elengedni minket! :)

Riana: Milyen a kapcsolatotok a többi Iron Maiden Tribute bandával itthon és külföldön? Tartjátok párral a kapcsolatot?

Töfi: Igen, ismerjük az itthoni csapatokat. Egyszer játszottunk is együtt a Wigwamban egy Maiden-est keretében és néhány külföldi bandával is kapcsolatban vagyunk. Egyszer még fel is léptünk az egyik német zenekar énekesével, amikor Zoli nem tudott velünk kiutazni. Nagyon jó fej volt és állat jó bulit csinált!

Riana: Gondolom mindenki nagy Iron Maiden fan a zenekarban. Sikerült már személyesen találkoznotok az anyazenekarral?

Töfi: Igen, jómagam többször is találkoztam már velük. Először 1986-ban. Az egy igazán felejthetetlen élmény, amikor 16 évesen az ember találkozik a nagy kedvenceivel! A mai napig őrzöm az akkor aláíratott képeket és farmerdzsekit.

Riana: 15 éves a banda idén. Nagy bulira készültök ez alkalomból?

Töfi: Igen, nagy bulira készülünk! :)
Most az a koncepció, hogy a régi és mostani, saját zenét játszó csapataink lesznek a vendégek.
15 év után újra összeáll Miska régi zenekara, az Exit, én pedig a Lady Macbeth-tel lépek színpadra, akik szintén régóta nem aktívak. Egyébként mindkét csapat idén 25 éves és erre a koncertre megjelenik mindkét zenekar összes felvétele egy-egy dupla CD-n. Fellép még Zoli régi bandája, a Belfegor és persze játszunk a Chronologyval is.

Riana: Kapnak valami különleges meglepetést a rajongók vagy ez még titok?

Töfi: Minden jegyhez egy ajándék DVD-t adunk, melyen a tavalyi Wigwamos bulink felvétele található. Ez egy nagyon komoly, hat kamerával készült profi anyag. Ezen kívül új díszlettel is készülünk, valamint négy olyan dallal, amit eddig még nem játszottunk.

Riana: Az Exit és a Lady Macbeth lassan 20 éve nem hallat magáról, nem hogy koncertet adna. Kinek az ötlete volt a kezdeményezés, hogy ezen a bulin ők is játszanak?

Töfi: Én találtam ki, és hamar megtetszett az ötlet a többieknek is. Remélem, hogy a régi rajongók is értesülnek az eseményről és eljönnek velünk ünnepelni, hiszen ez egy ritka alkalom lesz. Mindkét zenekar nagyon készül a bulira! A Lady Macbeth-tel még egy Best Of lemez felvételét is elkezdtük. Ez várhatóan februárban jelenik majd meg egy archív anyagokat tartalmazó DVD-vel együtt.

Riana: Elég sok jó szám született az Iron Maiden háza táján pályafutásuk alatt. Nehéz egy ilyen bulira összeválogatni a számokat? Meg tudtok egyezni mi, legyen a repertoár?

Töfi: Hát néha valóban elég sokat agyalunk ezen! :) Főleg egy ilyen nagyobb koncert esetében. Általában minden évben egy kicsit más műsort rakunk össze, többnyire valamelyik lemezre koncentrálva. Idén például sokat játszottunk a most 25 éves Somewhere In Time albumról, sőt párszor eljátszottuk teljes egészében is.

Riana: Ha valaki ma el akar indulni tribute zenekarként, milyen tanácsokkal látnátok el? Vannak hibák, buktatók?

Töfi: Szerintem az a titka egy jó tribute csapatnak, bármelyik anyabandára is gondolunk, hogy el kell kapni azt a feelinget, amit az eredeti csapatot hallgatva érez az ember. Ez nem könnyű dolog. Van aki ezt úgy próbálja elérni, hogy hasonló ruhákba bújik a színpadon, más pedig az apró zenei részletekre koncentrál. Mi inkább ez utóbbit tesszük, mert szerintünk a ruha ehhez nem elég, de azért persze a látványról sem feledkezünk meg.
Sok külföldi Maiden tribute zenekart láttam-hallottam. Van köztük olyan, ahol nagyon jó zenészek játszanak, de még sincs semmi köze az egésznek a Maidenhez. A Maiden azért szól úgy, ahogyan szól, mert nagyon egyéni játékstílussal rendelkezik minden egyes tagja. Nagyon fontos minden hang és az is, hogy ezek hogyan vannak megszólaltatva. Ha ez a játékstílus nincs kellően elsajátítva, akkor nem lesz Maidenes a megszólalás, akármilyen jól is játszik a csapat.
Tehát sokszor még az sem elég, ha hangról-hangra el van játszva a dal. Hozzá kell tenni azt a pluszt, amitől igazán Maiden ízű lesz a játék és ez sok más anyazenekarra is igaz, nem csak a Maidenre.
Vannak persze zúzósabb zenék, ahol nincs ekkora jelentősége az apróságoknak, de a Maidennél ez nagyon fontos. Az is érdekes, hogy a Maiden szinte sosem játszik el kétszer ugyanúgy egy dalt, mégis azonnal felismered, hogy ők zenélnek. Ez pedig egyértelműen a játékstíluson múlik, még ha a részletek nem is mindig egyformán vannak játszva minden bulin.

Riana: Hogy érzitek, mi volt eddig a legnagyobb sikeretek vagy épp kudarcotok?

Töfi: A legnagyobb sikernek mindenképpen azt a bizonyos belgrádi bulit tartom, ahol csaknem 12000 embernek zenélhettünk. A legtöbb zenésznek soha nem adatik meg, hogy ekkora közönség előtt játsszon, szóval az ilyen élményeket nagyon meg kell becsülni! :)

Riana: Vannak jövőbeli terveitek, céljaitok? Hisz már mindent elértetek, amit lehet, nem?

Töfi: Mindent? Hát én még elég sok országot fel tudok sorolni, ahová nem jutottunk el! :)
Például nagyon jó lenne egyszer Angliában játszani, vagy a skandináv országokban, de a tengerentúlra is szívesen elmennénk, Japánba meg főleg!
A legnagyobb vágyunk pedig, hogy egyszer a Maidennel, vagy pár tagjával együtt játszhassunk néhány dalt. Régóta szeretnénk elhívni valamelyik tagot vendégnek egy bulinkra, de eddig még nem sikerült. Az egyik nagyszabású jövőbeli tervünk még, hogy elkészítjük a már említett szimfonikus CD-t és élőben is előadjuk. Ez legkorábban jövőre valósulhat meg.

Riana: Egyre elterjedtebb közösségi oldalakon való részvétel. Szerintetek hasznos? Sok megkeresést kaptok ezen a csatornán?

Töfi: Igen sokan megkeresnek minket így is. Hasznos dolognak tartom, bár jómagam nem nagyon foglalkozom vele. Én inkább a háttérmunkát végzem a csapatban.

Riana: Üzentek valamit a rajongóknak?

Töfi: Igen, várunk szeretettel mindenkit a bulira! :)

Riana: Köszönöm az interjút és sok sikert kívánok a továbbiakban és természetesen találkozunk November 4-én Barba Negrában :)

Töfi: Én is köszönöm. Viszlát a Barba Negrában!

http://ironmaidnem.hu