Mindig örül a fejem, ha egy tribute zenekar kiadványáról írhatok. A mostani sem kivétel, ugyanis a srácok most alaposan elkapták a lényeget, és valami olyasmit alkottak, ami túlmutat egy tribute zenekaron. Nem is olyan rég, idén júliusban én készítettem interjút velük, pontosabban a gitáros/énekes Vikinggel, és akkor még csak említette a készülő demót. És most tessék, elkészültek vele. Egészen egyéni ízeket érzek a 3 számos EP-ben, de azért még van mit fejleszteni rajta. Ez egy jó kis ízelítő, remélem, eme 3 nóta mellé még érkezik annyi, amennyi kitesz egy nagylemezt, és végre teljes műsoridőben tolhatják a melodikus death-et.

Az első szám a Warrior címet viseli, és a Bodom-hoz méltatlanul, egy gyengécske szintivel nyit. Olyan, mint amikor a kisgyerek nyomkodja a játék zongorát…Ami ezután jön, az már kezd formát ölteni, jó tempós gitárok formájában. A Warrior a korai Bodom-témákkal állítható párhuzamba, elég brutál gitártémákat hallhatunk itt ahhoz, hogy ezt le merjem írni.=D Ami a gitárosokat illeti, korrektül hozzák a közismert témákat, ez rendben is van, elvárható egy tribute zenekartól, de még hozzá is tesznek egy leheletnyi ízt, amitől valahogy még tökösebb lesz a zene. Itt-ott előfordulnak trashesebb riffek is, jó, nagyon tetszik! A dobos Székely Ádámnak is őszintén gratulálok, tökéletes, amit alakít a dobok mögött. Az a durvulat a Warrior végén, hát, kicsit lepadlóztam…A következő tétel a Dead Night Falls, ami már megint a Bastards Of Bodom-ot, és nem „A Bodom Tribute” zenekart mutatja. Megint valami olyan egyéni ízt érzek ebben a dalban, ami nem illene a COB-hoz, ez nagyon is Bastards Of Bodom. Itt lassabb nyitó gitárjátékot hallhatunk, és végre Kemenes Zoli basszer is megcsillogtathatja, amit tud. Valahogy epikusabb, nagyívűbb ez a tétel, valóban olyan, amilyennek Viking leírta a készülő dalokat. A gitárok zseniálisak, Viking és Dani ugyancsak odatették, amit tudnak. Nagyon tetszettek ezek a változatos és virtuóz riffek, de épphogy csak idézték a Bodom-ot, nem pedig egyszerűen lenyúlták az egyik témát.

A harmadik dal a Dance of Flames, ez megint a zenekar fejlődését mutatja, mert egészében jelentősen különbözik a Bodom-világtól. Ez is egy saját recept szerint készült tétel, de itt zavaró, hogy kevesebb változatosságot érzek a zenében, mint az előző 2 számnál. Végig ugyanazok a sémák szerint játszanak, ettől egy kicsit unalmassá válik. Ha az EP-t egészében nézzük, 3 különböző hangulatú és minőségű nótáról van szó. Nem mindegyik hozza a színvonalat, a Warrior-nak még elég súlyos gyermekbetegségei vannak, úgyhogy ezen van még mit csiszolni, de nagyon jó úton járnak a srácok. És itt ejtenék szót az énekről, amit szándékosan hagytam a végére. Viking hangja - el kell ismerni - ütős, és igyekszik a srác, nagyon igyekszik, de nem sok tartalom van mögötte. Hogy megint a Bodom-hasonlattal éljek, nincs benne az a feeling, ami Alexi hörgésmódját jellemzi: nincs benne elég düh. Azaz a forma teljesen és tökéletesen megvan, csak a tartalom hiányzik. Viking hangja sem nem elég erős, sem nem elég dühös ahhoz, hogy igazán hatni tudjon a hallgatóra. Néhol erőtlennek (vagy bizonytalannak?) érzem, néhol úgy tűnik, hogy nem is gondolja igazán komolyan, amiről énekel. Egyébként vannak kifejezetten jó pillanatai, amikor megcsillant valamit, de sajnos ez nem tart sokáig. Megy ez jobban is, Viking!

Ha ezt ki tudná küszöbölni, egészen király lehetne ez a 3 nóta, és a jövőbeli nagylemez, és szívből 10-est adnék rá, de így csak 7 pontot érdemel a demo. Összességében a hibákkal együtt is színvonalas hallgatnivaló, kíváncsi lennék, koncerten hogy szólalnak meg az Iced Inside dalai. Még hosszú út áll előttük, de a demo meghallgatása után biztos vagyok benne, hogy jó irányba indultak el, és nem a Bodom nyomában fognak kullogni. Felmutatnak majd valamit, ami hamisítatlanul A Bastards Of Bodom lesz,és nem egy tribute zenekar.

Bastards Of Bodom – Iced Inside

01. Warrior
02. Dead Night Falls
03. Dance of flames

Értékelés: 10/7

http://www.myspace.com/bodomtribute