A cikkem elején szeretnék egy kis figyelmet szentelni a Rocktárnak. 2007 elején jött létre a Plain-Rock Egyesület, amely a mai napig támogatja a Rocktárt. Mára a környező városok klubjai közül is kitűnik a jól szervezett programokkal, az igényes fellépő zenekarok hosszú sorával, és persze a baráti pia árakkal, ami fontos szempont a szűk pénztárcájú rockerek, metalosok számára is. Maga a hely egy régi élelmiszerraktárból lett átalakítva, és nagyon hangulatosra sikerült a berendezés is. Helyet kapott egy külön dohányzó társalgó, egy hangulatos előtér, maga a füstmentes koncertterem, és egy külön ruhatár. Bevallom, számomra ez a legszimpatikusabb…De térjünk rá a koncertekre.

Tegnap este az Omen koncert került terítékre, előzenekarként pedig a kecskeméti Tritonus és a dabasi Lazulalánc lépett fel. Mindkét zenekarral nagyon régi a barátság, úgyhogy örömmel rohantam, azaz vonatoztam át ’Félegyházára. Már este 8-ra sikerült odaérni, pedig 9 körül kezdődött a buli, így volt időm körülnézni, és hál istennek már ott voltak a lazulaláncos srácok is, így hosszú idő után megint jókat röhögtünk együtt. Utoljára SZAR Feszten találkoztunk, úgyhogy jó volt ismét látni őket. A színpadon nem ők kezdtek, hanem a kecskeméti Tritonus zenekar, akiknek pályáját az első koncertjük óta kísérem figyelemmel. Ezúttal is jól odacsaptak a népnek, alaposan bemelegítették a saját, és a mi nyakizmainkat is. Ők is saját számokkal álltak ki, amelyekből hálistennek egyre több van, köszönhetően Szaszkó Elek kreativitásának, és a Kiss Marci helyére érkezett Piszmán Bencének, aki elődjéhez hasonlóan profin pengeti a szólógitárt. Így, új gitárossal, a Tritonus zenéje még pörgősebb lett: jó, húzós thrash/death elemekkel átszőtt muzsika, ők igazi koncertbanda. Volt is tánc a színpad előtt, jómagammal az élen…he-he! Az utolsó számoknál még egy laza pogó is összejött, aztán már vonultak is le, hogy átadják a színpadot a Lazulaláncnak.

Számomra eljött az este várva várt koncertje, tehát sörrel és fényképezővel felszerelkezve bevonultam a színpad elé, ahol máris hatalmas volt a tömeg. A közönség jórészt most is ismerős zenészekből, barátokból-haverokból, és barátnőkből állt, ezen nem is csodálkoztam. A Lazulalánc sokat járt eddig is Kecskeméten és környékén, várható volt, hogy előbb-utóbb a Rocktárt is meghódítják. Most is elég rendesen taroltak, szerintem mindenki ki volt éhezve a jó zenére. Jöttek a nagy slágerek, a Lazulalánc, a Merész tengerész, az Itt valami nemoké, és így tovább…Az Itt valami nemoké-nál indult csak be igazán a buli, egyrészt a bitang jó ritmusok miatt, másrészt, mert Tibire és a többiekre is rájött a csápolhatnék, lelkesen tüzelték a népet. Már fesztiválokon is rájöttem, hogy egyre magabiztosabbak lesznek az idő múltával, és ezt most láthatta is mindenki. A hatás nem maradt el: eszement pogó kezdődött, ami kitartott egész a koncert végéig, amikor pedig lejárt az idő és menniük kellett, a közönség őrjöngve követelte a ráadást. Azonban ez nem jött össze, kár, hogy csak bő fél óra jutott a Lazulaláncnak. Többekkel egyetértve én is szívesen hallgattam volna még őket.

Ezután kimentem egy gyors cigiszünetre, csakhogy ebből félórás ökörködés lett, így lazán lekéstem az Omen intróját, és jóformán a koncert végére, az utolsó 3-4 számra estem be. A nagy öregek nevükhöz méltóan zúztak a színpadon, az ő műsoruk alatt annyira tele volt a terem, hogy lépni sem lehetett. A nép megőrült, bár itt már sokkal vegyesebb volt a kép, ami a közönséget illeti: elöl a fiatalok zúztak, pogóztak, míg hátrébb a megfontolt idősebbek nézték a koncertet. Nekem személy szerint annyira nem tetszett, inkább lőttem pár képet, és mentem is vissza a backstage-be, beszélgetni Lazulékkal. Az este hátralevő részében már csak punnyadt mindenki, mindenhol alvó emberkék feküdtek a fotelekben, várva az elő vonat indulását. Ekkor már éjjel 1.30 lehetett, én is a baracklevemet iszogattam (a szeszből elegem volt már akkorra…), és egy haverommal vártuk mi is az indulást. Összegzésként elmondhatom, hogy érdemes a Rocktárba járni, az egyik legjobb koncertklub a szegedi Garaboncziás mellett. A koncertek ezúttal gyönyörűen szóltak, elsőre sikerült mindent beállítani már a Tritonus beállása alatt. Örülök hogy így volt, és nem kellett lehúznom az estét a szar hangosítás miatt. Nagyon élmény és nagyon jó buli volt megint. Köszönet a szervezőnek, köszönet Árpinak!

http://www.omen.hu