Végre itt a szabadság. Kiváló alkalom, hogy elmehessek Sirokba, a Stray Dogs MC X. motoros találkozójára. Elég szarul kezdődött a hét, hideg volt és eső…még szerdán se mertem nekiindulni, főleg, hogy akkor úgy nézett ki, egyedül kell mennem. Csütörtökön viszont már nem érdekelt semmi…elindultam, egymagam. Aztán már nem is vártam, hogy eljöjjön velem az, akinek csak a szája nagy. Sátram se volt, de úgyis Eger útba esett, így bementem a csodálatos Tesco-ba, ahol jó olcsón tudtam venni, járt hozzá egy Túró Rudi is.

Megérkeztem Sirokba a busszal, aztán egy kedves 40 év körüli nő igazított el, hogy merre is menjek. Elindultam felfelé a hegyen, fogalmam se volt, hogy mennyit kell gyalogolni, de tök „feeling”-es volt…esett az eső, de amúgy már nem fáztam, főleg a hegynek felfelé…egyedül gyalogoltam ott, mint egy málhás szamár. De tetszett… Végre Kőkúton voltam, nem is kellett olyan sokat gyalogolni, még fél órát sem. Kissé még félénk voltam, gondoltam magamban, mit fogok én most kezdeni magamban…először is a bejárattól nem messze felállítottam vadi új sátramat, el is törtem egyből. De nem baj, még használható maradt. Ezzel kész is voltam…irány befelé a helyszínre. Épp, hogy a sörsátorba beléptem, első asztaltól jött is egy hang: „Túró”. Ettől kezdve nem voltam egyedül, nagyon jó volt a hangulat. Hatalmas sár volt amúgy, de úgy tűnt, mindenki felhőtlenül szórakozik. Néha esett, néha meg nem. Sajnos Borsodi nem volt, Sopronit, vagy Gösser-t lehetett inni. Azért ez is megtette simán. Hogyne. Kissé csalódott voltam a sörsátorban, hogy nem szólt a zene, bár ez csak a 2. napon tűnt fel. Első nap nem igazán figyeltem ilyesmire, nem tudom később hogy esett meg mégis. Olyan jól összehaverkodtam az asztalnál ülő emberekkel (mert amúgy csak egyet ismertem közülük), hogy át is költöztettek melléjük, a Nagyszínpad mellé. Jó kis alvási lehetőség…de már mindegy volt. Egész végig a motorok hangját hallgattuk, már a fülemnek annyi lett vasárnapra, szerintem kissé meg is süketültem, de azért ezt élvezi az ember. Sajnos én nem ültem a három nap alatt motoron, de azért majd csak beletörődök…

Sok program nem volt az első napon, lehetett inni, enni, fagyizni, az árusok cuccait nézegetni, vagy a sárban tapisgálni, bár ez elkerülhetetlen volt. Éjjel volt aki ezt annyira élvezte, hogy ott is aludt a szabad ég alatt! Elkezdődtek végre a koncertek is. Nagyon jól hangzott, mivel hogy völgyben volt az egész megrendezve. Először egy Scorpions tribute zenekar lépett fel, majd után a Lord következett. Jó kis koncertek adtak…majd ezután a számomra imádott Bikini játszott. Természetesen a harmadik sorból hallgathattam végig és csodálhattam a színpad fényeit…na meg persze a tagokat is. :D Először nem annyira ismert számokat játszottak, de aztán még jobban felpörgött a hangulat, mikor elkezdték a „Közeli helyeken”, „Részegen ki visz haza” és hasonló nótáikat. Blöróék se panaszkodhattak, na meg a közönség sem. Hatalmas bulit csaptak, de tőlük ez megszokott szerintem. Akkora szövege van, hogy mindenki büszke lehet rá. Zárásként az AB/CD játszott, őket már csak a sátorban hallgattam meg…

Pénteken korán keltem, mert alig vártam, hogy új nap legyen. A karaoke-től mondjuk aludni sem tudtam, de mint utóbb kiderült nem is kellett volna, mert marha jó volt…a szomszédaim lezuhanyoztak, ajánlották nekem is, de én nem vállaltam be inkább, ugyanis nem volt, csak jéghideg víz. Ez a nap már tartogatott motoros progit is. (Bár lehet a többi is, csak én nem tudok róla?!:D) A Hill Climb-ra lehetett edzeni…ez az egész arról szól, hogy motorral meg kell mászni a 100,4 m hosszú, 12-15 m széles és ami a lényeg: 56 fokos dőlésszöggel rendelkező hegyet. Természetesen csak néhány embernek sikerült felmászni a csúcsra, a tét mondjuk 100 000 Ft volt, úgyhogy megérte próbálkozni. Az edzésen szerencsére nem történt semmi baleset, viszont a szombati versenyen már igen. Szegény Mercédesz nevű hölgyversenyzőnek kitört a kulcscsontja és így el is kellett hagynia mentővel a talit. A másik motoros bemutató a halálgömbben történt, ami egy 4,5 méter átmérőjű fémgömb, ebben bemutatózott az egyik „motorakrobata”. Elég veszélyes lehetett ott bent. Volt, hogy 70 km/h sebességgel száguldott a körben…hol oldalt, hogy fejjel lefelé. Először egyedül volt bent, majd beállt középre egy ember is…a végén pedig a láncfűrész is előkerült, az izgalom kedvéért. Nagy tapsot érdemelt a srác… Mikor már későbbre járt, a koncertek is elkezdődtek lassan…a Magyar Atom nevű zenekar játszott először. Aki szereti Jimi Hendrix dalait, annak ott a helye a koncertjükön. Őket követte a Zorall…sokan voltak a koncertjükön, köztük én is, de nem nagyon élveztem. Szerintem mindig ugyanazt nyújtják és alapból se játszanak valami jól. Ez az én sajátos véleményem persze. A Beatrice volt az est fellépője. Feró a szokásos formáját nyújtotta. A koncert végén szokásához hűen, buzdította az ott lévő csajokat, hogy félmeztelenül szaladjanak végig a színpadon, Volt egy jelentkező, akit feldobtak, de eléggé takargatta magát és még szaladni se volt kedve. Ezután még kellett valaki, de azt hiszem nemet tévesztett. Egy hót részeg pasas került a színpadra és teljesen levetkőzött. Feró meg jól megalázta: „Nehogy már a faszos kezeddel fogj velem kezet!” mondatával. Nagy nehezen mégiscsak megjelent egy csaj, de neki meg a füle lehetett szar, vagy nem tudom, annyira élvezte. Teljesen levetkőzött és még ráadásul kétszer rohant végig a közönség előtt.

Ébredés szombaton. Sajnos utolsó nap. Ezt senki nem szereti szerintem. Rászántam magam a zuhanyzásra. Mit ne mondjak - azóta is görcsben vannak az izmaim - annyira hideg volt az a víz, na meg az idő sem kedvezett reggel 7-kor. Ezen a napon volt a Hill Climb verseny, de nem nagyon néztem, úgyhogy nem tudom a nevét, hogy ki nyert. A lényeg, hogy úgysem én…:D Ami nagyon tetszett és mindenképpen megakartam nézni, az az iszapgyorsuló verseny volt. Itt lehetett aztán igazán sáros az ember, meg a járgánya is. 12-en neveztek be, állítólag kétszer annyian, mint tavaly. Vannak őrült emberek. Kezdetnek kellett valaki, aki csak úgy beleugrik - volt is egy jelentkező - aztán elkezdődött a verseny, itt nem volt tét, csak a szórakozás kedvéért zajlott az egész. Volt olyan aki egyből átment a nagy sáron, mely elég mély volt. Ismét volt a halálgömbös show, utána pedig motor hang szépségverseny a Nagyszínpadnál. Ezt nem néztem / hallgattam, mert így is süket voltam már. Helyette inkább egész nap söröztünk és poénkodtunk. Egyre többen meghemperegtek az iszapban, tök jól néztek ki… Elkezdődtek estefelé az utolsó koncertek is, még világosban játszott a Pokolgép - nagyon élveztem. Egyszer még meg is öleltem valamikor a koncert után Joe-t és tök örültem. Az István a király rockoperát láthattuk ezután, majd a P-Mobil koncert következett. Ismét nagyon jót mulattam rájuk. Sirok nem maradhat el Erotic show nélkül se. Én csak a végéből láttam vagy 15 percet, de szerintem nem lehetett nagy szám. Egy szőke nő vonaglott ott, de szerintem nem valami profin. Ez nem csak női vélemény. Zsuzsa néni következett, jó kis régi nótákat játszva, én meg még pár ember táncoltunk rá, majd irány a karaoke. Ez volt az egyik legnagyobb buli számomra. A végletekig táncoltam fent a színpadon, énekeltem, meg néha az asztalon is. Iszonyat jó volt. Sajna egyszer kivilágosodott, na meg egyszer csak bejelentették hogy: „vége”. Ez a legrosszabb rész, mikor tudja az ember, hogy tényleg vége és másnap ismét a régi kerékvágás. Inkább sörösüveget vágnánk továbbra is.

Olyan 10-ig még mókáztunk és persze józanodtunk is, majd hazafelé drága kollégámnak köszönhetően már kocsival jöhettem. Csupán „csak”15 óra alvásra volt szükségem ezután a hatalmas motoros fesztivál után. A tanúság: szard le, hogy van-e kivel menned és szard le az időjárást is. Ez semmit nem befolyásol.

http://www.straydogsmc.hu