Zúgnak a szavak mert félnek a csendtől,
A mélyben valami vár.
Szavak nélkül a néma mélyben
Egy ismeretlen világ.
Járatlan út a lélek mélye,
Eltévedni félsz.
Fogd a kezem és merülj belém
Legyen csend és Te csak nézz!
A csendben ott van az igazi lét,
Amiről az álmod mindig mesélt,
Csak szemek és füst és vágy honol,
Az igazi mély ez!
De ott a szavakon túl
Nem csak a gyönyör él,
De ott a szavakon túl
Lapul a rettegés.
Tudod a szavakon túl
Nincs aki rád vigyáz,
Tudod a szavakon túl
Lapul a gyász.
Ordít a fény és hangos a lét,
Mert rettegnek a csendben.
Ne félj, de egy ismeretlen
Élet lakik benned.
A felszín csak egy arc, egy név és
Mögötte árnyak élnek,
Én nem is érek a testedhez,
Csak nézd ahogyan nézlek. |
