Még nem vagyok egészen kész, még rettegek, hogy a régi sebek nyomán
ujak születnek, érzem ez a világ rég nem az én hazám.
Összetör, maga alá temet, rám boritja forró lángjait,
dalol valami örült éneket, fáj nagyon, hogy egyedül hagytalak itt.
Éjszakákon át fogom kezed, itt vagyok, sokáig itt leszek,
csak a sürü csönd és én, én vagyok veled,
néma élet, néma vágy és egy:
néma üzenet- meddig varjak még
néma üzenet- mig üvöltésem a szivedig ér
néma üzenet- csak Neked.
Ma én vagyok a szél, mely végig simitja tested
én vagyok a Nap, a fény ami életet lehel beléd.
A Hold is én vagyok, mely mindig reszket feletted,
testet öltött árnyek, ami mindig a nyomodba lép. |
