Kintről nézve a házak ablakát
Eszembe jut a meleg leves, meg az összetúrt ágy
Ez a kissé nyomorult szerelem más lehetett volna
Más lehetett volna, de te hazudtál nekem
Egy új Földet kérek, ahol a fák lombja kék lesz
A víz fehér, nem kell hazudnom neked, hogy elhidd:
Enyém vagy, csak az enyém
Nem kell
Hazudnom, nem
Nem kell
Hazudnom nem, de te hazudtál nekem
Hogy nélkülem jobb lesz talán
Talán, hogy nélkülem jobb lesz talán
Hogy nélkülem más lesz minden majd
Minden hazugságért meglakolsz
Mert tényleg siralomvölgy a Föld
És meglakolok majd én is
Itt állok a színpadon
Meglakolok majd én is
Mert Isten akarok lenni
De az Isten keményen büntet majd talán
Ne zárkózz be kérlek, a falakat áttöröm
Az élettôl félek, de meg kell fizetned majd mindenért
Csak a testedet
Kérem
Csak a testedet
Kérem már, de a bosszúm készen áll
Nem lesz más a végén, csak egy hatalmas robbanás
Ahol elégek veled együtt, a bosszúm készen áll
Nem lesz más a végén, csak egy hatalmas robbanás |
