Valami nem tetszik nekem,
A Föld most megindult velem.
Valami mindig magába húz,
Talán az éj.
Valami mindig a mélybe hív,
Talán én.
Refr.:
Valami mindig megtalál,
Valami mindig a mélybe húz,
Az, ami mindig sebembe mar,
Talán a lelked, talán a múlt.
Valaki mindig rám talál,
Valaki mindig magába húz,
Te, aki mindig sebembe marsz.
Nincs más út, csak az éjszaka,
Fülembe ordít a vér szava,
Nem gyönyörért indulok újra el,
Hanem, mert kell,
Kényszer az utam a mélybe,
Gyere hozzám el!
Lelkem élni a múltba jár,
Nem fogok megnyugodni soha már.
Nem gyönyörért indulok újra el,
Hanem, mert kell.
Kényszer az utam végig a mélybe,
Gyere hozzám el! |
