Üres ágy, telefon, cigi füst, és más semmi
ÉN ÉRezni akarlak még, Érezni!
A húsodat, minden egyes, cseppjét a LELkednek.
Mert kellesz, nekem, TE, kellesz!
R-
szökj el velem,
Csak szorísd a kezem,
vár ránk a vég^telen^,
Én el nem engedem
fogom, a szíved,
szorítom, hogy itt legy^en^
-R
Te vagy a végtelen ééés plusz egy. Soha ne engedd,
SOHA NE ENGEDD! Hogy a magány lopja el az időmet.
Végem-végem végem van, nélküled!
Mert nem választhat minket szét,
nem választhat; minket SEMMI!
nem szakíthat szét; minket SENKI!
R
nem választhat minket szét,
nem választhat, minket SEMMI,
~nem szakíthat, szét minket,
SENKI!
A levegő, elfogyott!
A zabálnivaló, elfogyott!
A tengerszint elmos, édesvíz sehol
A napnak annyi,
mind meg fogunk fagyni,
De a Föld után is veled fogok maradni!
R |
