Cs... Ah... K...
Nagyon hirtelen ájultam, bele zuhantam
Egy feneketlen sötét kútba,
Pedig tudom, hogy nem alszom, még ébren vagyok,
Csak a képzeletem játszik velem újra
Még most is látom, ahogy fekszem az ágyon,
Még hallom, ahogy szólnak nekem,
De megmozdulni már nem tudok,
És nem találom sehol sem a helyem
Görcsbe torzulva ordítok neked,
De túl késõ, csak nyüsziteni tudok,
Kõsüket a hangom, egy mocsár alján
Menekülni nehéz, mer' egy helyben futok,
Fulladok, egyedül félek,
Mert körülöttem minden túlvilági féreg
Még most is látom, ahogy fekszem az ágyon,
Még hallom, ahogy szólnak nekem,
De megmozdulni már nem tudok,
És nem találom sehol sem a helyem
Ott vagyok, mindig az agyadban,
Én vagyok a lidérces álom,
És hiába virrad, jön el a holnap,
Az is péntek 13 |
