Csendben terjeszkedő ragyogás
- a végtelen határát elhagyni.
Szüntelen nyújtózás a sötétben,
egy meg nem értett világ karjai.
Ködben veszteglő fények,
a csillagok bizonytalan tánca,
egy örökké tátongó száj,
ami a hatalmat nyeli magába.
Mikor minden él elmosódni látszik,
egy színes köd arcát látjuk.
Csillagteste nagyság az égben,
Mindennel harcol, mindenen átjut.
Látványát varázslat szülte,
Vérfürdő a fekete vásznon,
Örvénylő káosz és rend,
Vakító magva szemként figyel.
Sértetlen, kezdetlen spirál,
Galaktikus utazásom célja.
A fagyba zárt ékkő oly' távol...
Circinus Nebulae, Gemma. |
