Az égbõl pottyantam a földre
(mint pálinkának való körte)
Letaszítottak a csillagok
Bár, lehetnék szerencsecsillagod,
De csak az vagyok,
Mit az Úr urszemétként itt hagyott
Feljutottam hegycsúcsokra,
De fent a szél azt susogta:
Mindennek te vagy a legalja
(jó magasról lettél leszarva)
És csak azt kapod,
Mit az Úr urszemétként itt hagyott
Így nyelt el a föld gyomra:
Lesüllyedtem a Pokolra…
Nem találtam jobb pajtást,
Felnyergelem a vén patást,
S felugratok, majd meglátod
Felperzselem a Világot!
(üs)tököm teli vagyon ördögi aggyal
egy üstökös fia vagyok, az Öldöklo Angyal |
