TIED AZ ÉLET
Szomorúnak látom arcod, a halál dala hív
De ha láthatnád, mit én láttam
Arcodon mosoly ragyogna rég
Még nem tudod, ki voltál
S azt sem, ki lehetnél
Hát halld meg mit suttog az Élet
Mivel ámít, mit ígér
Nézz meg engem, csalódtam
De elmúltak a könnyek
Pedig reményt ítélt bennem
A szerelem és a lélek
Bár fájdalom, hogy nem segíthetek
De mégis lehet öröm a léted
Hisz a szomorúság elmúltával megérzed
Tied az Élet!
//Refr.//
De elmúlik minden, mit másnak hittél
És elmúlik a halál, mi megnyugvást ígér
Jön hát a jelen, mi boldogságot hoz
S láthatom még, hogy arcodon újra mosoly ragyog… |
