Körforgás
Önmagát teremtõ
Örökké megújuló
Állandó körforgás
Semmibõl született
Vég nélkül létezõ
Ellentétek által
Megformált erõ
Porszemek vagyunk csak
És mi vagyunk a mindenség
Halhatatlan lelkünk
A fény és a sötétség
És eljön értünk a hajnal
Lángoló tûzlován
Hogy elszakítson az éjtõl
Kiragadva a sötét mélybõl
Beragyogja létünk
Izzó koronája
Lehullva fejérõl
A Hold ezüstös fátyla
Elmerülve lassan
Az árnyékok tavában
Eggyé válunk az éjjel
Az ébenkirálynõvel
Visszatérünk hozzá
Végtelen idõkre
Halált hozó angyal
Lelkünk szeretõje
Önmagát teremtõ…
Porszemek vagyunk csak
És mi vagyunk a mindenség…
/Szöveg: Szenti Attila, Zene: Molnár Szabolcs/ |
