Lehet számtalan hely,
Ami szebb és jobb a mi Földünknél.
Lehet, létezik ő is,
Aki többre képes az embernél.
Egyszer ismeretlen távolba vágyom,
Máskor megriaszt egy álom,
Hogy a hang,
Hogy a csend,
Hogy a fény,
Hogy a tűz,
Már nem vigyáz e cseppnyi földre,
S el kell mennünk mindörökre.
Refr.:
Fényév távolság,
Csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
Hogy láss csodát, egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
Hallom hangjait, de el nem érem,
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Hát itt ez a hely,
Amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet,
Amit sokszor nem nagyon értünk még.
Néha könnyebb lenne elmenekülni,
Tiszta fénybe merülni,
De a hang, ami hív,
De a jel, ami szól
Még nem mond semmit, meddig érek
S lesz-e út, hogy visszatérjek.
Fényév távolság,
Csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
Hogy láss csodát, egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
Hallom hangjait, és el nem érem,
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim… |
