Furcsa egy pillanat,
Örökre megmarad,
Öröm vagy bánat ér,
Dal szól a lelkedért.
Gyertyaláng és kereszt,
Szorítják lelkemet,
Nem kell új MESSIÁS,
Úgy sem lesz jobb világ.
Eltúlzott valóság,
Mindenki másra várt,
Megkínzott testébe,
Az Ördög beletetovált.
Keresd meg álmaid,
Felfűtött vágyaid,
Fenemód nagy büszkeséged,
Ne marja szét testedet.
Ne játszd az Istent!
Gyászold az embert!
Félelem fog adni,
Kezedbe fegyvert.
Nem kell, hogy el hidd,
Úgy érzed félek,
Mond megy, hogy mit tegyek,
Hogy szabadon éljek.
Szabadság, érzelem,
Mind kettő kell nekem,
Úgy érzem igazán,
Nem számít semmi már.
Nem tudom mennyit ér,
Ha szabadon élhetnél,
Érted ezt megteszem,
Fegyvercső a fejemen.
Hittem a világba,
A hazug szavába,
A jó mindig véget ér,
De a gonosz örökké él.
Olcsó lett életünk,
Mi mindent megteszünk,
Hogy szarul élhessünk,
Szép lassan eltűnünk.
Ne játszd az Istent!
Gyászold az embert!
Félelem fog adni,
Kezedbe fegyvert.
Nem kell, hogy el hidd,
Úgy érzed félek,
Mond megy, hogy mit tegyek,
Hogy szabadon éljek. |
