Az Elmúlás Virágai
Ébredj, áldott fény,
hisz téged szomjaz minden holtnak virága.
Ébredj, lángolj még
szent szép csodádat kitárt szárnyad szikrázza.
Ébredj, látnom fáj,
ahogy véred ontja rideg árnyak királya.
Ébredj, hozzád száll
A vér áztatta szirmok árva fohásza.
Lángolj, járja át
sok sárba fulladt virág szirmát csodálat.
Lángolj, így alázd
az os érának aljas urát mocsárba.
Álmodj, hidd el vár
az áldott múltnak sivár sírján bocsánat.
Álmodj, ne is lásd
hogy a sötét fátyla hogyan folyt a homályba |
