Magány
Átok, a legszebb jelen is nélküled.
Átjár, lüktet legbelül a rémület.
Nézz rám, szemed minden gyötrõ kínt eltemet.
Nézz rám, örök béke járja át elgyötört lelkemet.
Érzem, távol tőlem is bennem élsz.
Érzem, nem szakíthat el a messzeség.
Nézz rám, örök béke járja át elgyötört lelkemet.
Elveszett árnyék, elveszett kép, elveszett emlék, összetört szív, nélküled már nem játszom, nem létezem.
Hív a múltam, hív a jó, a magány kapuja nyitva áll elõttem.
Átok, a legszebb jelen is nélküled.
Átjár, lüktet legbelül a rémület.
Nézz rám, szemed minden gyötrő kínt eltemet.
Nézz rám, örök béke járja át elgyötört lelkemet. |