Elmúlt egy év
Az úton újra kemény a sár
Eljött a tél
Sötétek és halottak a fák
A lány csak sírt
Könnyesõ áztatta arcát
Rettegett és félt
De tudta, meg kell vívni a harcát
A múlt sûrû ködébõl
Emlékképek tûntek fel az égen
S Õ ott volt vele, mint egykoron
S most lenn a föld mélységében
Hol van a kéz, ami hozzád ér?
Lassan mindent ellep a jég
Hol van a szó, mi hozzád szól?
Csak a csend a válasz a falakból
Egyszer minden más lesz majd!
Egyszer kihûl majd a Nap
De a Lélek örökké él
Te csak állj fel és harcolj az emlékekért
Hol van a kéz, ami hozzád ér?
Lassan mindent ellep a jég
Hol van a szó, mi hozzád szól?
Csak a csend a válasz a falakból
Lelkedben mélyen perzsel a láng
Én leszek, aki szól hozzád! |
