Égen nem repül
El a vágy
Még mindig
Hajlanak el a fák
Velük van és
Álma ha beleszív
Dolgozik ott
Lenn a fű
Nézem, nyüzsgő
Hangyaboly
Köveket perzsel a tűz
Akartam mást
A hangya lángol szebben
A lelkünk száll
Megbocsájt talán majd mindent
Ha zöldül minden
Ha mindig hátra hív
Ne mondj semmit, én tudom,
Hol van a híd
Alatta, az a nyüzsgő domb
És a kert ahogy elhagytam
És tudom, miért fáj minden a
Múltamban
Télen nem beszél ez a kép
Itt, megint színtelen csak a tér
Velük van álma ha jön a fény
Dolgozik majd lenn a fű
Nézem nyüzsgő hangyaboly
Mindenre felelő
Akartam mást
A dombon hívtak engem
A lelkem száll
Örökre el kell mennem
Ha zöldül minden... |
