Én mindent elmondok
Bevallok mindent, mert elkövettem szinte mindent, amit lehet
És kegyelmet nem kér
Mert szinte minden szánt szándékkal történt
Én elhagyok mindent
Amint csak lehet. Anya, felejtsd el a nevet, amit adtál nekem
És ne gondoljon rám
Senki se sehogy, amit ebben a testben tettem
Nekem ez a hely már nem mond semmit
Nekem ez a hely egy rémálom
Nekem ez börtön, ahol ragad a körmöm alá vakolat, tégla, máz
Ahogy kaparok tíz ujjal ki a fényre, nincs nappalom, se éjszakám
Nekem ez a hely, egy kényszerzubbony
Nekem ez a hely egy zárt osztály
Nekem ez börtön, ahol feszül a bőrömön egy tetovált sorszám
Én mindent elmondok
Bevallom Neked, csak hogy tudd, hogy hol a helyed, mert Te is ugyanaz vagy mint én
És kegyelmet nem kér
Mindegy, hogy fekete vagy fehér, vagy éppen mi a hited
Én elhagyok mindent
Nem vagyok szent, egy szemenszedett hazugság a szerepem
És ne gondoljon rám
Senki se sehogy, amit ebben a testben tettem |