Az illúzió káprázatában az ember azt gondolja, hogy egyedül gyümölcsöző tettek végrehajtásával is boldog lehet, a valóságban azonban egyre inkább behálózza a tettek és visszahatások szövevénye, s nem talál megoldást az élet problémájára. (SP)
Ahol nem változik többé
Rajtad se semmi már,
És majd nem haragszol rám.
Ahol nem felejtem már el
A helyet, ismerem jól,
De most csak azt tudom, hogy
Hol nem találom...
Nem a fejben!
Nem a testben!
Nem a zajban, ahol keresem
De van - igen - van ilyen,
Valahol van ilyen!
Ahol nem gázol át többé
Rajtad se senki már.
És majd nem haragszik Rád.
Ahol nem felejted már el,
Hogy honnan jössz, ismered jól,
De most csak azt tudom,
Hogy hol nem találod. |