Mióta elmentél, nem recseg éjjel az ágyam,
Pedig bírlak téged, csak az a baj, hogy rohad a lábam.
Olyan büdös vagyok, mint egy romlott záptojás,
Ez a tény a szaglószervedre nagy csapás.
Néha csömört kapok, mert túl szép nekem az élet,
S megzabálom, ha kell a földről a férget.
Csak túrom az orrom, nem sokat beszélek,
Csupasz lábujjaim áztatom a kád vízében.
Büdös a szerelem, büdös vagyok én is.
Büdös a zene, játsszuk a dalt, a régit.
Büdös a fazék, eszünk belőle mégis.
Büdös a disznó, de a gyomrunk megemészti.
Büdös a mozi, mégis minden ember nézi.
Büdös a lábam, felszáll a szaga az égig.
Büdös a dalunk, nem is játsszuk el végig.
Csak a pénznek nincs szaga. Mondd, ki érti?
Büdös a szerelem, büdös vagyok én is.
Büdös a zene, játsszuk a dalt, a régit.
Büdös a fazék, eszünk belőle mégis.
Büdös a disznó, de a gyomrunk megemészti.
Büdös a mozi, mégis minden ember nézi.
Büdös a lábam, felszáll a szaga az égig.
Büdös a dalunk, nem is játsszuk el végig.
Csak a pénznek nincs szaga. Mondd, ki érti? |
