Ülök a klotyón és vadul nyomom a gázt,
Énekel a seggem, csacsog nagy áriát.
Süvít alattam, őrjöng, kavarog a szél,
Pöfög a hátsóm, zúgva morog a bél.
Tombol bennem a bőszült energia,
Fütyülve tör ki a szörnyű frekvencia.
A szagtól tátogok, mint parton a hal,
A csésze alján lapul egy nagydarab szar.
Ria-ria Hungária, had rotyogjon a gázária,
Ria-ria Hungária, kitört rajtam a fingmánia.
Bal lábamat felemelem, trombitázik a hátsó felem,
Bokros erdő, vad csapás, fütyül a szelem égre száll.
Réten a lepke meg imbolyogva száll,
Orrom előtt lebeg a mérges gáz.
Józan eszem ezt nem bírja soká,
Otthagyok mindent, s rohanok valahová. |