Hallom a hangod, látom a fényt, látom a fényt,
amíg ez így van, nincs baj még, nincs baj még.
A haverom rohan utánam és üvölt az ajtó mögül,
jeget nyom a pofámba, mielőtt valaki bajba kerül.
A tegnap, a holnap, a nappal, az este,
eljön megint, ha megjön a kedve,
de a nője valami diszkóban,
az apja valami bisztróban,
várok rá, tudom mindjárt betoppan.
A haverom és én, ha nincs baj még,
nevetünk majd a legvégén.
A haverom és én, ha nincs baj még,
nevetünk majd a legvégén.
Megvárom és megyünk helyre,
ahol a kártyán pénzét elvesztette, elvesztette, elvesztette.
Az ajtónál áll az egyik báros,
az inge fekete, a cipője sáros,
Bent meg játszik valami szakadt lagzigitáros.
A haverom és én, ha nincs baj még,
nevetünk majd a legvégén.
A haverom és én, ha nincs baj még,
nevetünk majd a legvégén. |
