Fogd meg a kezem, hallgasd gyermekem: így volt rég.
Egy fiú és egy lány, egy szép nap hajnalán egymásra talált, és messze szállt
az álmok és a vágyak kék egén.
Jött újra a nyár, és hófehér ruhát fújt a szél.
Szép volt a világ, és szép volt minden, igen mert megjöttél.
Azt hittük hidd el, hogy soha nem lesz vége már!
Indulj tovább. Lépd át a múltat!
Az élet Neked annyi szép álmot hozhat.
Úgy akartuk mind a ketten, csak nem ugyanúgy.Nem tudtunk élni.
Még él a vád, sok éve már, mert nem hittem el: megváltozhat egyszer talán!
Indulj tovább. Lépd át a múltat!
Az élet Neked annyi szép álmot hozhat. |