Kietlen puszta táj,
Valami hajt tovább.
Rohannak a szánhúzó kutyák.
Kegyetlen hideg szél,
Hóvihar és jég.
Szikrát hányva csikorog a fék.
Tátongó szakadék,
Taszító sötét.
Elnyeli a csillagok fényét.
Kétségek között,
Lábnyomok fölött.
Mindent elnyel a sűrű esti köd.
Ref:
Te vagy a tűz mely a lelkekben lángol,
Mindíg felmelegít hogyha fázol.
Téli éjen csillagfényben,
Hóviharban, süvítő szélben.
Egy fény a távolban,
Odalent víz csobog.
Merre induljak, még nem tudom.
Tombol hóvihar,
Vonz a misztikum.
Merre induljak, ezen gondolkodom.
Sürget az idő,
Hamar kell dönteni.
Lemászni vagy elmenekülni.
Távol van a fény,
Itt nincs biztonság.
Felfedezésre vár az új világ.
Ref:
Te vagy a tűz mely a lelkekben lángol,
Mindíg felmelegít hogyha fázol.
Téli éjen csillagfényben,
Hóviharban, süvítő szélben. |