Ahogy újra ülsz a pultban
És már nem emlékszel a múltra
Hogy reggel milyen a tenger
Ahogy a nap újra felkel
Meg, hogy milyen a szeme színe
Meg milyen a szerelem íze
Az a nő, aki úgy kellett
Egy hajnali hajóval elment
Ahogy újra ülsz a pultban
Arra gondolsz, hogy ő is tudja
Akkor éjjel mennyire bírtad
Mikor a testét teleírtad
És te sem tudtad a választ
Hogy miért téged választ
Azt hitted, mindig így lesz
És örökké a tiéd lesz.
Hát nézz rá, és látod
Vagy szólj még, ha várod.
Mert van valami még
Amit már nem láttál rég
Hogy hol van az a tűz
Ami ég még ott legbelül.
Ahogy újra ülsz a pultban
Lehet az első perctől tudtad
Hogy ez csak egy rövid álom
És most te is látod
És még is belementél
Mert titokban abban hittél
Hogy lesz majd valaki végre
Aki elvisz innen délre. |
