Látjátok, hol élet volt, part szakad
Teremtőt teremtett, égre, földre
De a földet ő taposta
Most őt tapossa
Megremegünk, mikor Isten istent játszik
Míg arcunkon a gyertyák csontig égnek
(Holdfényből megszőtt kánon a jövő
Az, ki mindig itt volt
Az, ki mindig itt lesz)
Taigetosz szívéből
Az Isten háta mögül
Értünk szól a halotti beszéd
Gloria Creator
Elhagyjuk, ki mindig előttünk volt
Gloria Creator
Előttünk, mi mindig mögöttünk volt
Minden gyermek - áldott s hűtlen
Minden áldás - hazug s néma
Minden lélek, minden szó, az ember maga:
Torz inkarnáció
Egy jeltelen éjszaka formájára eszmélt
Vállát azóta húzza, hogy mily könnyű a lét
Holdfényből megszőtt a jog, amivel újat alkot
Kánon a jövő, a múlt, mely talán soha nem is volt
Látjátok, hol élet lesz, part szakad
Teremtőt teremt, égre, földre
De a földet ő tapossa
Együtt, újra és újra
Ecce homo,
Ecce deus… |
