Vad ima
Mélységes mély a múltnak kútja
Melyben életed elmerül
S a két világ közt vad imába kezd
S a halál csuklyája rád terül
Igyon véredből áldomást
A pusztulás, a rothadás
Magával ránt s a mélybe húz
A jövő a jelen s a múlt
Az agyam egy templom
Hol hamis papok
Bemocskolnak minden
Tiszta gondolatot
Eljött a perc el kell menned
Lelked a fénnyel szembesül
Tapasztald meg a kín birodalmát
A pusztulás édes világát
Taszít az élet s kivet magából
Eufórikus halotti mámor
Békével indulj s én megbocsátok
S ígérem kínod csendesül
Tisztán s szabadon ragadjon el
S vezessen örök pusztulásba
Égjen az agyadban utolsó álmod
Tiszta szívből kívánd halálod
A halál ragadjon el |
