Tükörbe nézve egy gonosz ember az arcán gyöngyöző könnyekkel
Könyörög azért hogy takarjam el hazug agyát a véremmel
Hát gyere és üvölts egy kínzó sikolyt ,
hogy ne kelljen hazug csendben meg halnom
Mert csak hazugnak tudom érezni az igaz szavakat ha nem hallom
Megriadtam a jövő láttán mikor gonosz szívemből szakítok.
Megnyillik lelkem a halál előtt
Talán épp ebből merít erőt
Megöl a gyilkos élvezet
S a gonosznak nyújtom át véremet
Érzem a gyötrelem hideg kezét
Hallom a túlvilág síró neszét
Látom önmagam nyolc évesen
S könyörgöm azért ,hogy vége legyen
Néma vagyok süket és vak
Primitív mint az emberi agy
Halott vagyok egy rothadó test
Gyűlölni való bódulat ez!
Bőrödön éget a kiontott vér
A gyűlölet rég a lelkedben él
Gyűlölet éltet a nyomorban
S a félelem juttat a pokolba
Nagyon jól tudod hová kerülsz
Várod a szót s alá merülsz
Régóta nem bízol senkiben
Eltűnsz lassan a semmiben
Kincsként őrizve a csókokat
Mit a hazug szavak értek el
Bemocskolva mindent
Tisztaságra vágyva
S elűzve azt ki
Igazán imádna
Bőrödön éget ... ...
Megnyillik lelkem ... ...
Kincsként őrizve ... ...
Gyere S üvölts Egy kínzó Sikolyt
Ne keljen Hazug Csendben Meg halnom! |
