Világosítsd föl gyermeked
A haramiák emberek
A boszorkák, kofák, kasok
Csahos kutyák, nem farkasok
Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek
De mind, mind pénzre vált reményt
Ki szenet árul, ki szerelmet
Ki pedig ilyen költeményt
És vigasztald meg, ha vigasz
A gyermeknek, hogy így igaz
Talán dünnyögj egy új mesét
Fasiszta kommunizmusét
Mert rend kell a világba
És a rend arra való
Hogy ne legyen a gyerek hiába
És ne legyen szabad, ami jó
S ha fölnéz rád a gyerek
Mosolyog rád, vagy pityereg
Ne dőlj be neki, el ne hidd
Hogy elkábítják elveid
Nézz a furfangos csecsemőre
Bömböl, hogy szánassa magát
De míg mosolyog az emlőre
Növeszti körmét és fogát |
