A megpecsételt paplan szélén májfoltos a kéz,
A kórház mocskos ablaka egy gyártelepre néz.
A kipaterolt tetem után emlék nem marad,
Csak telerakott ágytálban az utolsó adag.
Egy kis faház története gyorsan véget ért,
Buldózerrel oltották ki békés életét.
Fejfa helyett plasztikvályú emelkedik sírján,
Képmutató épület a nyomortanya síkján.
Metró, Flaszter, Fedél Nélkül.
A Világváros nekünk épül.
És egyre egysíkúbb a táj:
Jobbra a templom, balra a kupleráj.
A kirakatok csábos fénye fétiseszközt biztosít,
A csillogóra festett mocsok mindenünket elborít... |
