A 74-es év,
a 74-es átkozott
legeslegrosszabb év.
Nem jön, remélem, több ilyen.
A 74-es év
mindegyik hajnalán eső esik,
mindegyik ágya büdös,
s az ágyban nyirkos az ágynemü.
Elfelejtett év,
elúsztál, elvitted ágyaidat,
talponálló év,
pénztáros asszonyok gépeit zörgető, filléres év.
Nem tudok egy napot sem,
nem tudok egyetlen női nevet,
pedig napokból állt
és nőket, heteket, hónapokat is hozott.
A 74-es év,
amikor majd minden éjszaka
a falban fémcső sípolt,
s ott állt kint egy árnyék az ajtóm előtt.
Az utcasarkon várt
egy férfi és botjával rám mutatott,
sötét kabátja volt,
és minden korty előtt megrepedt poharam,
s borom kifolyt.
És borom kifolyt.
S eltűnt a fogasról minden kabát,
és minden borom kifolyt,
74-ben megrepedt minden pohár,
jó, hogy ennek is vége van |
