Árnyak köz járkálsz, és kínok közt élsz.
Bűnös szívvel kegyelmet miért remélsz?
Napkeletre vágytál, s most napnyugatnak mész,
S a hosszú vándorúton célhoz érsz.
Törjük most porrá a kínt,
Küzdjön meg árnyék és fény,
Hozzunk az életbe színt,
Jöjjön csak árnyék és fény.
Elvesztett álmok vizén
Ott táncol árnyék és fény,
És most egy új nap reggelén
Már nem félek én.
Sebeidből vérzel, és nincs már visszaút,
Nincsen tovább, elnyel most a múlt.
Tüzes szemmel nézel, a lelked megvadult,
A benned élő ördög elszabadult.
Törjük most porrá a kínt,
Küzdjön meg árnyék és fény,
Hozzunk az életbe színt,
Jöjjön csak árnyék és fény.
Elvesztett álmok vizén
Ott táncol árnyék és fény,
És most egy új nap reggelén
Már nem félek én.
Törjük most porrá a kínt,
Küzdjön meg árnyék és fény,
Hozzunk az életbe színt,
Játsszon csak árnyék és fény.
Fellobbant fáklyák tüzén
Ott izzik árnyék és fény
És most egy új nap reggelén
Már nem félek én.
(szóló)
Várnak messzi fények, nézd, feléd int egy kéz,
S szemed már a csillagokból néz.
Többé fel nem ébredsz, és többé nem zenélsz,
A lenyugvó Nap tüzében porig égsz.
Törjük most porrá a kínt,
Küzdjön meg árnyék és fény,
Hozzunk az életbe színt,
Jöjjön csak árnyék és fény.
Elvesztett álmok vizén
Ott táncol árnyék és fény,
És most egy új nap reggelén
Már nem félek én.
Törjük most porrá a kínt,
Küzdjön meg árnyék és fény,
Hozzunk az életbe színt,
Játsszon csak árnyék és fény.
Fellobbant fáklyák tüzén
Ott izzik árnyék és fény,
És most egy új nap reggelén
Már nem félek én. |