Azt hittem végre áldást hozó csókot
Mindent betöltő fényességet áld
Lángoló szenvedélyt, Édent s nem Poklot
Gyászba hullt lelkem édes otthonát
Azt hittem végre minden könnyem földre hullott
S elhamvad a szívemben parázsló magány
De megfeszít a kín és sorsom földre húzott
Ahogy bennem lévő Krisztus sorsa kínhalál
Szemedben hittem hogy simogató fénye
A gyógyulást hozó mesés elixír
De csillogó szemed zöldje mögött méreg
S a törékeny testben egy jéggé fagyott szív
Keserű méz - már csókod íze számban
Ragyogó fény - jár könnyeim nyomában |
