Szorít és átfog a szívedbe mártott
fehér égi lüktetés.
Nyomodban tengernyi virágnak hulló szirmai
takarják el a gyönyört és a gyászt.
Hiába vártad, sosem találtad
Álmaid sötét gyöngyszemét,
Kinek csak szíve dobbanása
minden szónál többetér,
Kiért itt maradnál még.
Egy lépés még, s véget ér
szemed fényénél,
Ki a túlsó parton állva hív.
Egy lépés még, s mindenért
megfizettél,
Majd rózsák illatában sírsz.
Egy lépés még, s véget ér
szemed fényénél,
Ki a túlsó parton állva hív.
Egy lépés még, s mindenért
majd rózsák illatában sírsz. |
