Folyóban már nincs több kishajó
Papír, vagy fa volna jó
Az úton már nem szól a rigó,
Hóban lábnyomot hagyó
Ezüsthold már nincs a fák felett
Az ég kékje elveszett
Viharból csak villámfény maradt
Felhők nélkül, hallgatag
Száztizennyolc - szívem vénül, oly üres
Száztizennyolc - lelkem ráncos, oly öreg
Száztizennyolc - nem remélem, ne keress
Karma nélkül, rossz karmával újra ne szüless
Belőlem már minden kiveszett
A tánc, a dal, az etikett
Hittem, ha megyek, több leszek
Több szív, többet élhetek
Reményem már régen elhagyott
Én nem látom a holnapot
Akartam, de messze költözött
Füstbe, ködbe öltözött
Száztizennyolc - szívem vénül, oly üres
Száztizennyolc - lelkem ráncos, oly öreg
Száztizennyolc - nem remélem, ne keress
Karma nélkül, rossz karmával újra ne szüless
Elásva még egy kis bizalom
Hogy megbocsát, ha engedem
Nekem, ha tényleg akarom
Titkos fényét meglelem |
