[Sátán]
Nem tudom, hová jutnál nélkülem,
Ördögöd van, óv éber szellemem.
Átkozott világ az otthonod,
Egy napon talán felfogod.
[Ádám]
Nem hiszem, én nem hiszem,
E Föld az én édes édenem.
[Sátán]
Benne mennyi bûn, gyötrelem.
[Ádám]
Én nem hiszem.
[Sátán]
Pillanatnyi mámor rabja vagy,
Csak én tudom, jövöd mit tartogat.
A józan ész nevében mondom én,
Nem terem babér e földtekén.
[Ádám]
Nem hiszem, én nem hiszem,
E Föld az én édes édenem.
[Sátán]
Benne mennyi kín, félelem.
[Ádám]
Én nem hiszem.
[Sátán]
A tegnap oly sötét és dicstelen,
Százezernyi bûn szárad lelkeden.
A holnap arca csúf, mosolytalan,
A gyermeteg reménynek ára van.
[Ádám]
Nem hiszem, én nem hiszem,
E Föld az én édes édenem.
[Sátán]
Hol honra nem talál az értelem.
[Ádám]
Én nem hiszem, nem hiszem. |
