A barátom itt lakik, tőlünk keletre,
Meghívott a bulijára, ki a telekre.
Elfogadtam én a meghívást,
Vállaltam, hogy készítek egy ír birkagulyást.
Erre aztán innom kellett, az idő meg szállt,
És amire odaértem, a hentes bezárt.
Sírtam-ríttam, mint egy óvodás,
Hát hogy a francba lesz most ebből ír birkagulyás?
És ahogy én búslakodtam házunk elején,
Négy-öt macskát láttam meg a sufni tetején.
Hallgattam a randa nyávogást,
De már tudtam, miből főzök ír birkagulyást.
A bulin hát röhögtem az egész éjszakán,
Akié a macskák voltak, az kért repetát.
Ezt csak neked mondtam el, meg ne tudja más,
Hogy Szentendrén miből van az ír birkagulyás. |
