A kis házunk ablaka ránéz a kocsmára,Az asszony meg
ott könyököl, be nem áll a szája,És a kezem ráteszem a kricsmi
ajtajára,Hát ez üvölt, mint egy vaddisznó, remeg a tokája.
Vége volt a melónak, mentem a kocsmába,Az asszony meg
ugatott, nagy volt a pofája,Hé, te pincér, vidd a korsót, nincs
szükségem rája,Inkább iszom üvegből, mert kisebb a szája.
Vége van a melónak, megyek a kocsmába,Az asszony már
nem ugat, nem nagy a pofája,Hé, te pincér, hozd a korsót, szükségem
van rája,Jól megvertem a bestét, nem jár most a szája.Hé, te
pincér, hozd a korsót, szükségem van rája,Jól megvertem a bestét, nem
jár most a szája!
Erdő szélén kis tanya áll,Benn a karámban béget a
nyáj.És ha a farkas elkap is egyet-egyet,Nincs, aki lefogná,Erdő
szélén sírhat a nyáj,Mert két hülye vigyáz rá!
Erdő szélén kis tanya áll,Benn, a faházban két pasi
vár,Cirbolya, Borbolya nézik az ajtót,Hogy mikor jön meg az eszük
már.Közben a kis tanya egyre csak áll,A karámban béget a nyájA
karámban béget a nyájA karámban béget, a karámban béget,A karámban
béget a nyáj.
Beeeee, beeeee, beeeee!
Múúúúúúúú!
Ki mondta azt hogy múúúúúú ?
Ki volt az ?!
Tudjátok ?
Neeem, neeeem.
De de de!
A tót! A tót volt az! Tót!
Tót ? Te voltál az ?
Igen én voltam !
És nem elég hogy múúú, hanem brekeke, nyihaha!
kukurikú ! I-áááá! Beeee, csipcsirip !
Cirbolya, Borbolya nézik az ajtót,Hogy mikor jön meg az eszük
már.Közben a kis tanya egyre csak áll,A karámban béget a nyájA
karámban béget a nyájA karámban béget, a karámban béget,A karámban
béget a nyáj. |
