Újabb lét, újabb vágyként
vonzó bölcső kiált.
Mélyalvó lélek-virág!
Vár az új anyád, billenő ágy!
Ismét óra indul...
gyermekkornyi öröm, bosszúság.
Ki ébreszti fel hited?!
Ki ad majd neked szemet?!
Az éjszakákon át
kihez mormold imád...
Éjjel válassz, és hajnalban
szökj meg múltad elől, ne várj!
Mit nem látsz még, lásd meg!
Hozz fel mélyebbről tudást!
Felnevel sok szó meg kéz,
vagy tudom is én!
Vadászunk a jóra, de pont nem hozzuk szóba
Azt, hogy bennünk minden ág,
Rét és minden tó...,
hogy úgy lesz új világ,
Ha lelkünk válik jóvá!
Éjjel válassz, és hajnalban
szökj meg múltad elől, ne várj!
Mit nem látsz még, lásd meg!
Hozz fel mélyebbről tudást!
Zárd be gyorsan a földrehúzó
méh ajtaját, engedd inkább
a fehér fényt, hogy Ő hasson át... |
