Fürödj velem!
Hagyd, hogy lemossa rólunk a szent víz
a földi ékszereket!
Figyeld, hogy nyomban észreveszed,
milyen könnyen lebegünk bele
a nyugalomba, mi ketten!
S ha villám üt belém,
csak te lásd az arcom!
Jó sírni, s úgy nézni a tested!
Mit akar tőlem a vágy,
meg a sok paplanos ágy?!
Rejtőzzünk el a hét ég mögé!
Fogóddz belém és a szívem vizében ússz!
Ordíts, hadd remegjen a Föld!
Szobádba liliomot vigyél!
A szél majd elkísér.
Hagyd a test szavát,
hisz' a létszomj eltávolít mindentől,
ami túl van rajtunk!
Hidd el, itt ragadhat az ész,
de a lényed egész világ!
A sötétben fáklyát gyújtok én,
vezessen ágyamig, s abban én,
majd mutatom, hogy lejt táncot a vég!
Megtudjuk, hol van a hetedik ég! |
