Lépni kell, át a falvakon.
Jöhet város, mehet ország,
Úgyis örök farsang van itt!
Milyen ruhát vegyek fel,
hogy jól illeszkedjek?!
Legyek gyáros vagy rocksztár, orvos
vagy tiszteletes?
Most testemben elbújt félős kis pára,
igen az vagyok inkább.
A felhőknek lába.
Eső, csak eső lép odakint,
de idebent nem hull,
Nem hull, csak úgy ideint.
Van sok névsor
s rajta szépen csengő név
kismillió, de tűzre való,
csak kölöncnek jó!
Vár egy szép kor,
de előbb szennyből élünk még,
mert még mindig nem elég
olcsó az élet.
Nem figyel a szépre most senki.
A légbe szagol, és úgy meghajol
az olajos, vérbő étek előtt,
mintha nem is lenne halál...
s már nem is látja hol áll...
Az az ember a szarba mulatni jár bele,
s nem tehet semmit, hogy
ne tegye meg vele
a sok nép; mert vendégnek hiszi
a kedves magát
Hiszi a ház-úr s a szar igazát.
De egyszer még nevet meg jelet cserél,
de egyszer még megküzd egy új igazért.
Egyszer még megküzd egy új igazért...
egy új igazért.
Van sok névsor
s rajta szépen csengő név
kismillió, de tűzre való,
csak kölöncnek jó!
Vár egy szép kor,
de előbb szennyből élünk még,
mert még mindig nem elég
olcsó az élet. |