Még az olaj is mos le némi koszt rólam.
Meghaltál bennem, de én is meghaltam.
Úgy ringok Isten és közted, mint törött hintaló,
egész' belefáradtam már, de így a jó!
Legalább könnyű lesz így elmennem,
már a legtöbb mindent megnéztem,
S nem boldog soha, senki sehol.
A Mennyben számomra nincs hely még,
mer' oda nem elég ilyen kis végzettség!
Bár jó barátom a főnök rég,
túl alacsony vagyok, és távol az ég...!
Miért mondaná meg egyik a másiknak,
mit tegyen?!
Hadd döntsem el én...,
hogy nyomom a féket, vagy megyek az úton!
Idelent dúl a háború magas posztokért.
Gyerünk! Vegyétek csak el a kedvem!
Legalább könnyebb lesz így felszállnom!
Bárhova nézek, csak azt látom,
hogy nem boldog soha, senki sehol.
A Mennyben számomra nincs hely még,
mer' oda nem elég ilyen kis végzettség!
Bár jó barátom a főnök rég,
túl alacsony vagyok, és távol az ég...!
Néhány dolgot még át kell élnem.
Addig biztos, míg úgy nem érzem, hogy
A kéjből ugyanúgy elég már, mint a fájdalomból. |
