Halott gyermekét ölelő anya
Keserves sirámát szüntelen ontja
Hálátlan sors, idő egybeforrva
Halál s élet mind egyforma
Purgatórikus kínzások alá vetjük magunk
Szeretni, szeretet illúzióként jelenik meg szavunk
S az égnek ostorcsapásait halálhörgések kísérik
Szenvedélyes pusztítás, a gyilkolás mámoros íze
Kegyelmet világunk nem mutat már
Csak kopár, lángoló, halott vidék vár
Testünk férgeknek nyújtsa otthonát
S öljék ki bennünk utolsó szikránk
A féktelen harag leheli csókját
Ajkamra melyet az élet bezárt
Csonka szárnyú angyal földre hullván
A múltat eltemeti hullámsírján
Purgatórikus kínzások alá vetjük magunk
Szeretni, szeretet illúzióként jelenik meg szavunk
S az égnek ostorcsapásait halálhörgések kísérik
Szenvedélyes pusztítás, a gyilkolás mámoros íze
Kegyelmet világunk nem mutat már
Csak kopár, lángoló, halott vidék vár
Testünk férgeknek nyújtsa otthonát
S öljék ki bennünk utolsó szikránk |