Hazug szavak záporában, elvész az igazság,
Nyitott szemmel járhatnék köztük, ha tényleg akarnám.
Komor álmok tengerében, csak várom a végzetem,
Reményből tákolt lélekvesztőm, csak ez maradt nekem.
Tudod a tűz a szívemben még…
Az a láng, ami bennem égett, már csak halvány fénnyel ég.
Túl hosszú az út rég indultam, ám messze még a cél,
Utamon csillag vezérelt, de már nem látom a fényt.
A megváltást mástól nem várom, mert lelkem még nem tiszta,
Az összes kanyar mit megjártam csak a pokolba vitt vissza.
Tudod a tűz a szívemben még…
Az a láng, ami bennem égett, már csak halvány fénnyel ég.
De nem érdekel, én semmit sem bánok,
Nem érdekel, saját utamat járom.
Nem érdekel, hol rontottam el,
Nem érdekel, egyszer fizetnem kell.
Nem érdekel, én semmit sem bánok,
Nem érdekel, saját utamat járom.
Nem érdekel, én döntöm el,
Nem érdekel, soha nem adom fel.
Nem érdekel, én semmit sem bánok,
Nem érdekel, saját utamat járom.
Nem érdekel, hol rontottam el,
Nem érdekel, egyszer fizetnem kell.
Nem érdekel, én semmit sem bánok,
Nem érdekel, saját utamat járom.
Nem érdekel, én döntöm el,
Nem érdekel, soha nem adom fel.
Soha nem adom fel.
Soha nem adom fel.
Nem érdekel! |
