Én el nem hittem volna.
Pedig mégis megtörtént,
Hogy a szerelemből nem maradt más csak
Egy szép emlék.
Fájdalommal teleszívemmel,
Most búslakodom.
Nem tehetek már semmit.
Hiába így akarom.
Elmúlt és mostmár,
Nemis gondolsz rám.
Egyedül az utcán,
Szemem csak téged lát.
Ha megkérdezné valaki.
Mitis jelentessz nekem
Én annyit mondanék,
Semmit csupán, az életem.
:.Minden éjjel minden nappal
gondolok rád
minden percben szívem,
angyalként lát.:
/1x :..:/
Arcod még mostis látom.
S a kezem megremeg.
Hiába várom én,
Nem lehetek veled.
Nem vagyok rá méltól,
Hogy újra az enyém legyél.
Tudom nincsen rá szó,
Pedig én bármit megtennék.
/2x :..:/
Minden percben, -szívem-
Angyalként lát, -szívem-
Angyalként lát. |
