Visszapillantani. Erdőkben járni
Halkan dalt keresni elvesztett mélyben
Ennyi leszek én majd
A tisztulás nyarán
Kopáran, és szépen
Ébenfeketében
Csenddel alkudozni. Föld alá merülni
És zengeni minden elfeledett álmot
Ennyi leszek én majd
Megmenteni Őket
Sosem volt világot
Ki értem kiáltott
Mindig meghajolni. Vak szemekbe nézni
És meglátni amit egyedül ő látott
Ennyi leszek én majd
Érezni a szelet
Mi arcomba vágott
És egyszer megváltott
Egyszer elbúcsúzni. S mindig visszatérni
Keresni az utat, holt tisztások szélén
Ennyi leszek én majd
Tükreibe vésve
Alvó tekintélyén
Két szép kezét kérvén |