A fájdalom gyönyöre
Fénylő szikra lobban
Hogy kihunyjon nyomban
Még el sem kezdődik
Máris megfertőzik
Nem hagyják, hogy éljen
Véget kell, hogy érjen
Minden kezdetben ott a vég
Egyszer minden tűz kiég
Megszűnik az illúzió
Semmi nem állandó
Én voltam az urad
Felemészt a tudat
Más használja tested
Én is jártam benned
Oltottam a vágyad
Ágyam volt te ágyad
Minden kezdetben ott a vég
A gyönyörben a keserűség
Mégis szükségünk van rá
Valami akkor jó, ha fáj
Megkötözve egy kínpadon
Mosoly villan az ajkadon
Félsz, de közben élvezed
Hogy más kezében az életed
Táncol a korbács a bőrödön
Fájdalmad másnak öröm
Viasz folyik a sebekbe
Soha többé nem forrnak be
Sikíts, ahogy bírsz
Élvezd ki a fájdalom gyönyörét
Addig ameddig tart
Mert utána nem marad már semmi
Elmúlott egy korszak
Mindig jönnek újak
Nehéz elfeledni
Mégis meg kell tenni
Mindent felégetni
Többé nem érezni
Szenti Attila |
